Na ez a csapat megint felbukkant valamelyik este. Aznap már túl voltunk 20 játékon, ami elég durva hajtást jelent, de ők nem értettek a szóból, hogy bazz, néha azért nekünk se ártana pihenni. 10.30-ra voltak beírva este, 11-ig nem értek oda, és még utána is alig lehetett rászedni őket, hogy koncentráljanak már a játékra, mert lehet hogy én jó társaság vagyok nekik, de ez 12 óra meló után már nem biztos hogy az érzés kölcsönös. Még játék előtt kimentek cigizni, én meg rohanok utánuk, hogy kezdjük már végre el, de cserébe viszont egy olyan 20 perces szentbeszédet kaptam, hogy csak na... Nem is a szentbeszéd része volt ami kiborította nálam a bilit, hanem az a minimális érdeklődés egy másik személy iránt amit ezek a srácok tanúsítottak. Totál zéró empátia, vagy egyáltalán figyelés arra, hogy én mit akarnék közölni velük. A kinti srácokat már háromszor félbeszakítottam, hogy induljunk már meg befelé, de azért mielőtt bemegyünk mondjunk már el egy gyors imát... És ezek a srácok amúgy ahhoz a hithez tartoztak, mint mi, a 'keresztény európa'. Közben meg kvára nem törődtek semmi mással csak amit ők akartak.
De hogy hová is vezet ez az egész monológ az ignoráns srácokról, akik meggyőződése, hogy 'ha már egyszer, akár gyerekként is ne adj isten féltékeny voltál a testvéredre' akkor Isten szemében már bűnös vagy, és milyen jó hogy Jézus leszállt közénk és megváltott minket a bűneinktől...
Félre ne értsetek, nem a hitről akarok beszélni. Hanem arról ami a hit ellenére sincs meg.
Közben meg Európa... WTF?
Mi van otthon?
I can't believe the news today
I can't close my eyes and make it go away
How long must we sing this song?
How long?
Sunday bloody sunday
Mi a fene folyik otthon? Robbantgatások itt, tömegbe hajtás ott, a harmadik helyen meg katonai FCKING puccs! 2016 van srácok! Mi a fene folyik itt?
Beszéltem két török sráccal, akikkel még akkor találkoztam amikor Erasmuson voltak nálunk, de mindkettő azt mondta, hogy no para, igen volt egy puccs, de nincs semmi baj, sikerült leverni, minden oké, minden megy tovább úgy ahogy eddig volt. Közben a világ másik felén Vegasban meg pokemonokat vadászó fiatalok rohangásznak az utcán, és pont leszarják, mi történik az öregebb kontinensen. Én meg állok a kettő között valahol, és kb nem tudom hova nézzek. Mi a fene történik a világban?
Azt hiszem vérbeli hippi vagyok. Amíg az emberek harcolgatnak, meg full idióta hozzáállási különbségek miatt gyilkolásszák egymást, a pénzt kajtatnak, arról vitáznak, hogy a szomszéd fél méterrel arrébb rakta a kerítést, vagy hogy a tanár megbuktatta őket egy vizsgán, vagy mint ezek a gyöki amerikaiak, kit miért lehetne beperelni; én arról papolok hogy pattanj be a kocsiba, indulj el. Rakd ki a kezed az ablakon és érezd, élvezd a napfényt, azt hogy mehetsz. Vagy hogy épp a nyári esőben szarrá ázol. Vagy ha lekésted az utolsó buszod hazafelé egy hosszú nap után és sétálsz hazafele a full üres városban. Vagy hogy ha épp nem kap el valamelyik morcos szomszéd, felmész a tizedik tetejére és onnan lesel le a városra. Lényeg a lényeg... tanuljatok nyugalmat, törődni másokkal, élvezzétek ki a nyári melegben azt a rohadt fagyit már az istenit!
Nem akarok ezen kívül nagyon messzire szaladni a gondolkodós posztok világától. A címben még szerepelt a többi újdonság is... Facebookon meg a többi social media fórumon sokszor szembe fut velem valami nagyon okos életmód tanácsadó cikk, vagy nagyon profi nagyon csini csajszi a szelfije mellé írogat valami élet igazságot, az újdonság varázsáról, meg bakancslista írásról, főleg amikor végre sikerül valamit kihúzni róla.
Amióta itt vagyok kipróbáltam már pár újdonságot. De tudjátok mit, én nem is magában az újdonságban érzem az igazi kihívást. Szerintem először két érzés lehet az emberben amikor valami újat próbál. Izgatottság vagy félelem. Azon gondolkozol, hogy vajon milyen is lesz, ha sikerül megcsinálnod. Aztán jön amikor másodjára is meg akarod csinálni. Akkor meg már azért izgulsz, mert tudod már milyen, de vajon másodjára is olyan lesz-e? Aztán már ha rájöttél a természetére, már nem is lesz nagy durranás az egész. Mint már mondtam, amióta itt vagyok kipróbáltam már pár dolgot. Pl ettem gyorsfagyasztott buritot, ami 3 perc alatt elkészül a mikróban (mégis mi lehet benne?), vagy pl játszottam blackjacket (és veszítettem), vezetettem párhuzamosan 4 játékot...
fiúk a kövi bekezdésnél folytassátok, ha nem érdekelnek a véres részletek.. (én szóltam) a minap volt lehetőségem kipróbálni az amerikai tampon rakétát is... legutóbb amikor itt voltam.. hgoy is mondjam szépen... nem mertem kipróbálni, mert elég durván néz ki. képzeljetek el egy lila kis... rakétatartót, benne a tamponnal. ezt kell a csajos helyekre helyezni, majd egy kis pálcikával betolod magát a tampont. Újdonság? Igen! amikor először kipróbáltam csak ültem a wcn és néztem, hogy lehet az hogy ezt a kis szart amúgy nők milliói használják minden nap, és nekem pont fingom sincs róla hogy mi a szar ez. De sajna nem maradhattam egy hétig elzárkózva, úgyhogy a végén csak kénytelen voltam kipróbálni. Konklúzió: zsenik ezek az amcsik. a rakétakilövő szuperül működik, de örüljetek, mert OB nagy anyánk sokkal jobb minőségű tampont gyárt mint az itteniek. Konklúzió egy mélyebb rétege: mások ezt használják nap mint nap. Nekem miért kéne félnem tőle?
fiúk kösz a türelmet :)
most meg mivel szabad napom van, kipróbálom milyen is a vegasi tömegközlekedés, utána meg elmegyek az MGM-be megnézni egy Cirque du Soliel előadást. Azt még hogy keveredek haza még nem tudom (ne aggódj anya ;) )
Szóval lényeg hogy ne parázzatok. Uccu neki, mert én is megyek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése