Vegas, Chapter 2

Gondolom aki szeretné követni hogy mi van velem kicsit meg van lepődve, hogyhogy nem írtam már jó ideje... Egyszerű a válasz. Annyira elfoglalt voltam hogy kb még a gépemet is alig tudtam bekapcsolni.

Már több mint két hete vagyok itt, és egy két kiruccanáson kívül csak meló meg alvás volt. A napjaim kb úgy néztek ki, hogy délelőtt 11 körül valaki ki rugdosott az ágyból, elmentem melózni és toltuk hajnali kettőig. És eddig még egy szabadnapos se volt...

Miből is állt a meló? Legtöbbször még az építéssel segítettem. Annyi újdonság került a skilljeim közé hogy már szàmolni se tudom. Annyi szent hogy szobor öntésben meg festésben igazi expert lettem. Igazából büszke vagyok magamra hogy legalább az egyik szobában bőven van olyan dolog ami nekem köszönhető. Persze ha a teljes képet nézzük ezek csak apróságok, de mégiscsak az enyémek. Szerencsére most már pár képpel is tudok szolgálni. Itt pl nagyon nem voltam boldog hogy betűsablonnal kellett melóznom.. sose voltam jó benne..

Ezek meg már az említett szobrok, meg az állványaik. A hungarocell kőformázása is engem dícsér. Szuper büszke vagyok mert vagy két napomba telt megcsinálni :)

Hivatalos feladatom persze nem ez. Csak azt meg Peti nem engedi hogy csináljam. Persze ha valakinek valami nyűgje van egyből hozzám rohangál a kérdéseivel, de Peti szent meggyőződése hogy rossz játékvezető vagyok. Mert tudjátok... Amerika más világ. Azt el kell ismernem hogy a custumor serviece-hez nem értek. Itt legalábbis nem. Telefon teljesen más tészta, a fizetési szokásokról lövésem sincs, pedig azt hittem menni fog... De bőven van olyan amihez viszont sokkal jobban értek mint bárki más. Ilyen a játékok levezénylése. Nem jövök zavarba attól hogy el kell mondani a szabályokat, vagy hogy mikor meg hogyan segítsek a csapatnak. A betanítást se hajlandó az én módszeremmel csinálni, mert neki van egy elképzelése és ha törik ha szakad azt kell követni. Amikor meg kiderül hogy tényleg nekem volt igazam fel se tűnik neki. Úgy tűnik hagynom kell hogy elkövesse a saját hibáit, mert tényleg csak abból tanul. Nem egyszer volt már vele nagy veszekedésem, egyszer olyan csúnyán hogy mondtam neki ha nem akar meghallgatni vagy hogy itt dolgozzak, akkor küldjön haza. Úgyhogy ha ne adj isten egyszer csak váratlanul hazaérek akk ne lepődjetek meg. De ilyen formában lehet hogy nem is bánom.. Két hete itt vagyok és még egy játékom se volt amit én vezethettek volna le egyedül az elejétől a végéig. Rendkívül frusztráló ez a bizalmatlanság különösen úgy hogy direkt azért hívott ki mert ismerem hogyan mennek egy ilyen cégben a dolgok.

Node elég is legyen a melós hisztiből... Vannak itt sokkal érdekesebb meg viccesebb dolgok is. Például pár napja megvolt az első sivatagi viharom! Elég naívan azt hittem nem nagyon fogok errefelé esőt látni, és amikor dél körül megláttam az esőfelhőket el se hittem hogy zuhé is lehet. Dörgés villámlás, iszonyatos szél. A negyven fok azért maradt, de jött még hozzá a kellemesen meleg eső is. Kiálltam itt az utcára amin teljesen el lehetett látni a város határáig. 

Igen igen... azt mondjuk még nem említettem, hogy kb elég közel van hozzánk az úgy nevezett Strip, ami Vegasnak a Wesselényi utcája. Mögöttem épp a Luxor nevű csoda casino áll. A piramis csúcsából minden este reflektorral világítanak az égbe, és Kálmánnal sose sikerült közös nevezőre jutnunk ezzel kapcsolatban. Szerintem iszonyat gagyi, szerinte meg tök jó, valami spirituális értelmezésre hivatkozva... Juteszembe, mivel én kaptam meg Kálmán telefonját, így a képeket is tőle örököltem, remélem nem harapja le a fejem a jogtalan felhasználásért :)

A következő napirendi pontban viszont beszélgessünk kicsit a kaszinókról. Mindig is úgy tartottam, hogy én vagyok a tökéletes munkaerő Vegasba, mert semmilyen szinten nem érdekel a szerencsejáték. Ez tökéletesen kijött, amikor Kálmán utolsó estéjén bele vetettük magunkat az éjszakai életbe. Csatlakozott hozzánk egy kinti ismerőse, Tina is, és pár sörrel felkészülve nekiindultunk. Első állomásként, ha már úgy is olyan közel volt, és mindig is idegesített az a fénycsóva, elmentünk a Luxorba..

A nagyon színes pulóveres vagyok én :)

Innen következzék minden amit tudnod kell egy kaszinóról. Fene sok félkarú rabló, annyi féle designnal hogy számolni se tudod már, pókerasztalok, kocka, roulette, whatever... Ami engem igazából zavart kicsit, hogy minden kaszinóban ugyanazok a játékok voltak. semmi extra. Viszont nagy piros pont jár, mivel vihetsz be saját piát, senkit se érdekel. Cigizhetsz bent. ÉS!!! amíg játszol, ingyen fogyaszthatsz!

Elég hosszúra nyúlt az esténk, csak felsorolás kedvéért.. jártunk a Luxorban, az Excaliburban, a New York New Yorkban, az MGMben, a Hootersben, és hajnali 6 körül még a Circus Circusba is benéztünk kicsit.

Excalibur

Kicsi New York

New York padló a zsizsegő emberekkel

Na ez még megér egy misét, mert az MGMben sikerült annyit bóklásznunk, hogy már a szálloda folyosóit jártuk. semmi ablak, folyamatosan ez a fura fény, kva hosszú folyosó, és még én is simán elértem a plafont... látványnak jó, amúgy viszont nekem elég nyomasztó volt

A Hootersben nem csináltunk képet, de el kell mondjam nagyon lelombozott. A plakáton szexi egyenruhás lányok voltak, közben meg úgy kellett vadászni, hogy egyet lássunk... Ne higgyetek a reklámnak...

Ez itt már a csodás reggel, a Circus Circus előtt, ahol...

Beültünk még a jól megérdemelt reggeli ingyen sörünkre, mivel Kálmán közben egyre kevesebb sikerrel hatoslottózott az előttünk lévő gépen. Oh igen.. azt elfelejtettem mondani, hogy itt a pultok olyanok, hogy minden széknél van egy kis játék automata... De legalább a pia ingyen van :D

Ezt a helyet a kocsi keresése közben találtuk a Circus Circusban... a címe legyen... 

with optional Elvis

Sok boldogságot!

Ezennel viszont véget is ér a második fejezet, Kálmán távozásával nem maradt itt régi ismerős, úgyhogy kénytelen leszek a saját lábamra állni valahogy. Úgyhogy überpacsi neki mert segített kijönni, meg mert itt is istápolt, főleg mert ha végeztem otthon is lesz melóm!

Közben végre megkaptam az első szabadnapom is, úgyhogy hiába van délután 3, megyek vissza aludni! puszipá! :)