so many things happend since i wrote last time. school family friends work and then these things all over again. i didnt even had time to think of my travels again. then a few weeks ago my brain just started to work: come oooon Jack!! you need to make your choice: go or stay. and it wasnt an easy decision.
yeah i loved being in the usa. i just loved it. i tried to make a pro - contra list for going. i had about 100 reasons to stay and only one to go. this is what i want.
just to understand me: i'm a traveller. my home is the road. i like being on the road. i love sitting on a bus listening to music and see the different lands passing by me. then i love to leave the bus and talk with strangers. when i wrote my application for this year i just realized something of myself. i dont know about others but i can tell how do i behave with strangers and their habits. firstly i'm shocked what the hell are they doing. then i just watch them, listening what they are talking about. then i try to understand. finally i realize they are just totally the same like me at the basics. all the others make us interesting. so i make them teach their things and having fun together. this is what makes me feel alive. not sitting in my room doing my homework (even if i love my major and i dont know what would i do if i couldnt study what i am).
and you know, i had the against things too: last year i failed a lot classes. about 4 or something. maybe i will slip with my years too. i dont want. not at all!! and i know the reason was is that i went out too early. i only had 8 days for my exams and it wasnt enough. also, i want to go to italy with erasmus (a student exchange program) to italy. i started to study the language too. surely i'm not perfect not even diligent, but at least i started :D i'm proud of myself. only thing i have to do is not to stop :D anyway, if i want to go to italy next september i shouldnt be out for too long. surely i couldnt do what i did this year. to come back one day before school start... :D what is more, there will be an about 1 month long italian language course at summer i should go on. should!! that's they key word! i dont have to. i just should :D and also, i feel a bit bad because my little sister called me selfish for leaving here her for the summer. she misses when we used to go to walk the dogs from the animal shelter house. but she has to understand even if i love her so much and one of my favourite timepassing activities to hang out with her, i cant stand doing nothing all summer again. and there are the other reasons too: i've been in america once, now i have the chance to try other things too. i've never been in a hungarian festival so far now i could go. and i have a fantastic job too and i dont want to leave it.
so on the one hand: all these reasons. on the other hand: i want to go.
then i asked a good friend of mine what does he think. it helped a lot. he said: people only have one life. you have chances you shouldnt miss. people dont know it, just feel it. then i looked up on my america map and all i could feel was pure happiness. i started my application that very moment :D
and you know what! the questions were the same like last year. what activities could you lead, why do you want to work at a camp ect ect. i just wrote what i felt. nothing frustration just happiness. as i said before, i'm not willing to go back to my previous camp, and it has the consequences too. if you go back to the same camp like before you get more payment. probably i wont. shit happens. but again: when i wrote my application, i realized i totally dont care! all i want is to be there and do what i need to!
so i signed my application today :D it starts again!!!
nem is volt még olyan rég amikor befejeztem a blogomat. megérkeztem, az utazásnak vége, nincs több mesélni való történet. nem is tudjátok elképzelni hogy mennyire hiányzott. mindig meg volt az okom hogy emlékezzek a dolgokra. de ki a fenét érdekel Budapest szürke hétköznapjai??? még engem se
sok minden történt mióta elbúcsúztam. suli család barátok meló aztán az egész kezdődik megint. nem is nagyon volt időm az utazára gondolni. aztán pár hete az agyam elkezdett dolgozni: na gyerünk Jack! döntened kell: menjünk vagy maradjunk. és nem volt egy könnyű döntés
igen igen, imádtam az usában lenni. egyszerűen imádtam. próbáltam egy pro kontra listát csinálni. vagy 100 dolog volt ami a maradás mellett szólt, és egy amiért menni érdemes: mert azt akartam.
csak hogy megértsetek: utazó vagyok. az otthonom az út. szeretek utazni. szeretek a buszon ülni és zenét hallgatni, látni ahogy a különböző tájak elsuhannak mellettem. aztán szeretek leszállni a buszról és idegenekkel beszélni. amikor a mostani jelentkezésemet írtam a campleadresnek rájöttem valamire magammal kapcsolatban. nem tudom mással ez hogy megy, de el tudom mondani velem milyen: ha idegenekkel találkozok először furán érzem magam, nem tudom hova tenni magam a helyzetben. aztán csak figyelem őket, hallgatom hogy miről beszélgetnek. próbálom megérteni őket. aztán egyszer csak bekattanik valami és rájövök hogy full ugyanolyanok mint én. legalábbis az alapokban. minden más meg csak a szórakozást szolgálja. aztán rászedem őket hogy megtanítsák a dolgaikat és együtt szórakozunk. ettől érzem magam igazán élőnek. nem az hogy a szobámban ülök és próbálom a házimat megcsinálni (még akkor is ha imádom a szakomat és nem tudom mit kezdenék ha nem tanulhatnám ezt)
és tudjátok meg vannak az okok a maradára is: előző évben rohadt sok tárgyat buktam. vagy 4et, vagy ilyesmi. még a csúszás is benne van a pakliban. nagyon nem akarok. egyáltalán nem!! tudom is hogy miért nem jött össze: mert túl korán mentem ki. vagy 8 napom volt a vizsgákra ami nem volt elég. persze most okosabb leszek. aztán jövő szeptemberben szeretnék kimenni olaszországba erasmussal. még a nyelvet is elkezdtem tanulni. nem mondanám magam se jónak se szorgalmasnak, de hát azért elkezdtem. a vágy megvan :D már csak annyi kell hogy ne hagyjam abba. amúgy meg ha szeptembertől olaszországban kéne lennem nem nagyon az utolsó pillanatban kéne hazajönnöm mint tavaly. egy nappal a suli kezdés előtt.... :D mi több! nyáron lesz egy kb 1 hónapos olasz nyelvi tanfolyam is amire ajánlott elmenni. és ez a kulcsszó: ajánlott. nem kell, csak ajánlott :D aztán még a kis húgocskám is leönzőzött amiért megint itt akarom hagyni a nyárra. hiányzik neki amikor együtt mentünk a menhelyre kutyát sétáltatni. de hát meg kell értenie, hogy még ha szeretem is őt, meg az egyik időtöltésem hogy vele szórakozzak, nem bírok ki még egy nyarat azzal hogy semmit se csináljak. persze még vannak a kisebb okok is: ha már voltam egyszer amerikában akkor most lehetne egy esélyem hogy mást is megnézzek. például még sose voltam magyar fesztiválon. most mehetnék. meg van egy rohadt jó munkám is amit nagyon nem akarok elveszíteni.
szóval egyrészről ez a sok ok a maradás mellett, másrészről: menni akarok
aztán megkérdeztem egy kedves barátomat. sokat segített a tanácsa: az embereknek csak egy élete van. vannak lehetőségek amiket butaság kihagyni. nem tudhatok melyek azok, csak érzed. aztán felnéztem az amerika térképemre és minden amit éreztem csak tiszta boldogság volt. abban a pillanatban elkezdtem írni a jelentkezésemet :D
és képzeljétek! a kérdések ugyanazok voltak mint tavaly. milyen foglalkozást vezetnél, miért szeretnél táborban dolgozni stb stb. csak azt írtam amit éreztem. semmi frusztráció, csak boldogság. és ahogy már korábban is mondtam: nem mennék vissza az előző táboromba, de ennek következményei is vannak. ha oda mennék sokkal több fizetést kapnék. így viszont az első éves fizut kapom. ez van. de megint mondom: ahogy írtam a jelentkezést rájöttem: épp a fizut szarom le! csak ott akarok lenni és csinálni a dolgomat!
szóval ma aláírtam a szerződésem. újra kezdődik
